Berzence
Weboldal
Első okleveles említése 1228-ban egy tizedperben Burzence, Birzence alakban fordul elő. Az 1333-35-ös pápai tizedjegyzékben a község mai területéhez tartozó Lankócpusztával említik. 1377-től a Pécz nembeli Lóránt birtoka, akinek utódai berzencei Lóránfiaknak nevezték magukat. 1468-tól a szenterzsébeti Forster György birtoka, aki Somogy megye alispánja volt és ő építette a berzencei kastélyt. 1474-ben kért és kapott Berzence részére vásártartási jogot Mátyás királytól, melyet meg is kapott évi 4 alkalomra.
A török hódoltság idején földrajzi fekvése miatt várának megnövekedett a szerepe. 1532-ben várát a törökök elfoglalták, de még az évben vissza is hódították a berzenceiek, ezt követően több évig a törököké ismét. 1594-ben rövid időre Zrínyi György foglalta vissza. 1619-ben 349 főnyi őrségéről, 12 főnyi tisztviselőjéről, mecsetjéről és főpapjáról van tudomásunk. 1665. jan. 21-én a vár falai alatt találkozott a téli hadjárat megkezdése előtt Zrínyi Miklós és Hohenlohe tábornok serege. A sereg 26 ezer harcosból állt, következő nap a törökök szabad elvonulást kérve átadták a várat. Ez év augusztusától 1690-ig az ég elvonulásával lett szabad Berzence. 1701-től a Szalay- és gróf Niczky család birtoka. Niczky Kristóf 1758-ban kapta meg ismét az országos vásártartási jogot (Fekete-vasárnap, Szent Antal, Szent Lőrinc és Apró szentek ünnepén). Fia, György a vásárok fontossága, a mezőváros fellendítése érdekében heti 2 alkalomra szerezte meg a vásárjogot, mely ritka volt a környéken. Vásárlás után 1835-től a Festetics család volt a földesúr. Pecsétje 1776-tól ismert: három lépcsőzetű talajon álló, bezárt ajtajú templom, hagymakupolás homlokzati toronnyal, rajta kereszt, emeletén egy ablak.
A XVIII. sz. végén mezővárosként említik, ahol horvátok és magyarok laknak. A templom a dombon, előtte pedig gr. Niczky uraság kastélya és az utasok számára épített nagy vendégfogadó. Halastava és patakjai elegendő vizet szolgáltatnak malmának. Lakossága 1715-ben becslés alapján 400-500 fő, 1784-ben 1641, 1850-ben 1987 fő. 1730-tól rom. kat. iskolája már ismert.
1760-67. között gr. Niczky György barokk stílusú templomot épített, melynek oltárképeit id. Dorfmeister István készítette, ma műemlék a Szent Antal kápolnával (1780), melyben olasz barokk oltárkép látható. 1925-ben 3 malomtulajdonos, 10 kocsmáros, 16 kereskedő és 10 iparosmester dolgozik a faluban.
